Hogy kezdjek hozzá?

A varrás külső szemmel nem tűnhet bonyolultnak. Elsőre elképzelünk egy szép szoknyát virágos anyagból, vagy egy pólót. Először én is azt hittem, hogy elég megfogni az anyagot, találomra kivágni belőle valamit, aztán összevarrni. Sokszor nagyon jól tud elsülni az ilyen próbálkozás, de a végeredmény nálam általában nem hasonlított a tervre. Márpedig nem véletlenül tervezünk. Amikor varrni kezdünk, és nem csak tákolni, sok mindenre oda kell figyelnünk.


  1. Tervezés:
    Először is kell találnunk, hogy mit szeretnénk varrni. Ez általában úgy működik, hogy fogunk egy papírt meg egy ceruzát és lerajzoljuk a ruhadarabot, amit elképzeltünk. De úgy is történhet, hogy meglátunk valamit az újságban, és azt szeretnénk megvarrni.


  2. Méretvétel:
    A főbb méreteket le kell vennünk, hogy saját méretünkre készüljön a ruha. Ajánlott ehhez egy másik ember segítségét is kérni, mert ha magunknak mérünk, talán nem lesz elég pontos. A méretvételnél olyan fontos méreteket nézünk, ami a ruha készítéséhez szükséges. Tehát nadrágnál, és blúznál is más a helyzet.

    A legfőbb méretek:  Testmagasság, Derékkerület, Csípőkerület, Ruhadarab hossza.
    A többi méret a ruhától függ. Blúznál mellkerület, és vállszélesség például. Nadrágnál külső, belső hossz. Ez még nem minden, csak néhány példa. Ha részletesebben kitérek a szerkesztésekre, majd ott bővebben kifejtem.


  3. Szerkesztés:
    Ha megvan a terv, és a méretek, meg kell szerkesztenünk a méretünkben az adott ruhadarab alapszerkesztését. Ez a szerkesztés még kicsit sem fog hasonlítani az általunk tervezett ruhára. Ha például egy ruhát szeretnénk, a ruha alapszerkesztés kell, és így tovább.


  4. Modellezés:
    Ha kész a szerkesztésünk, végre jöhet a modellezés, mikor az alapszerkesztés alapján kialakítjuk a ruha szabásmintáját. A modellezés során is sok mindenre kell figyelni. Szabályok vannak arra is, hogy mi hogy fog állni, ha összevarrjuk és hova, mennyi öltöztetési bőséget kellene hagyni. Ezeket majd szintén később részletezem. A modellezés előtt tisztáznunk kell magunkban a külalaki jellemzőket, és az alkatrészeket hogy semmi ne maradjon le.


  5. Szabásminta elkészítése:
    Ha megvan a modellezett darabunk, varrásszélességeket teszünk rá. Mindenhol megvan, hogy mennyit ajánlott, de mi magunk is eldönthetjük. Figyelnünk kell arra, hogy az anyag mennyire foszlik, nehogy kijöjjön a varrásból. Ha kész a minta szálirányt rajzolunk rá, darabszámot, és ráírjuk az alkatrészek nevét is. Megjelöljük, ha a minta hajtott szélhez kerül. Jelöljük az eleje és a háta közepét.


  6. Anyag kiválasztása:
    Ezt a pontot bárhova helyezhetjük, ha akarjuk. Ha viszont előbb választjuk ki az anyagot, minthogy megterveztük volna a ruhát, később figyelnünk kell rá, hogy az anyagnak megfelelő ruhát tervezzük. Ebben az esetben a szabásminta már kész van. El kell döntenünk, hogy melyik anyag tulajdonságai legelőnyösebbek az adott ruhadarabhoz. Ki kell választanunk a színt és a mintát is. Meg kell állapítanunk, hogy mennyi anyagra lesz szükségünk. Kezdőknek ajánlott kicsivel többet venni, ha esetleg javítani kéne valamin. Úgy dönthetjük el, hogy mennyi anyagra lesz szükség, hogy felfektetjük egy szabász asztalon, vagy egy papírra a szabásmintát és megmérjük, hogy mennyi helyet foglal. Az anyagok általában 140 cm szélesek, és félbehajtva adják.


  7. Felfektetés:
    Ha már meg van az anyag is, fogjuk és beavatjuk. A beavatás, ha a szabás előtt kimossuk meleg vízben, vagy gőzöljük. Ezután a szabásmintákat, és gombostűvel rögzítjük az anyaghoz. Körberajzoljuk szabász krétával, vagy vékony szappannal. Mielőtt felfektetnénk, el kell döntenünk, hogy csukott, vagy nyitott terítéssel szeretnénk szabni. A nyitott terítés inkább sorozatgyártásnál ajánlott, így legyen most csukott terítés. A csukott terítés azt jelenti, ha az anyagot a színével befelé félbe hajtjuk. A szabásminták felhelyezésénél figyelni kell a szálirány betartására. De ha az anyag mintája, és rugalmassága engedi 180°-al el lehet forgatni az egyes alkatrészeket. Ezekre akkor is figyelnünk kell, ha az kevésbé anyagtakarékos.


  8. Szabás:
    Kivágjuk az alkatrészeket az anyagból. Az illesztési pontoknál, varrás és hajtás szélességeknél becsípjük. A FORMÁZÓKAT NEM SZABAD KIVÁGNI!


  9. Technológia:
    Még nem állítottuk össze, pedig ez fontos. Újra elő kell vennünk a szükséges alkatrészekről készített összegzésünket. Innen tudjuk majd, hogy milyen műveleteket kell figyelembe vennünk. Végig kell gondolnunk, hogy mit milyen sorrendben kell csinálnunk. Tehát összeírunk egy technológiai sorrendet. Ez segít majd, hogy ne maradjon ki semmi. Össze kell szednünk, hogy milyen gépek segítségével dolgozunk. Meg kell állapítanunk, hogy hol mennyi varrászélességet kell hagynunk. Ha az anyag foszlós, akkor többet. Nem hagyhatunk eldolgozatlan széleket, hogy ne bomoljon az anyag a mosások során. Össze kell szedni, hogy hol milyen módszerrel, vagy géppel dolgozzuk el a széleket. Meg kell gondolnunk, hogy milyen varrástípust használunk az egyes műveletekhez.


  10. Varrás:
    Ha olyan ruhadarabot készítünk, ami puha anyagból készül, gallérba, gombolópántba, övpántba muszáj ragasztós közbélés vasalni. Ezt vastagabb anyagoknál is érdemes, kivéve farmernál, és  a hozzá hasonlóknál. A közbélés bevasalása mindig az első művelet. Ahova tudjuk azonnal bevasaljuk.
    A varrás során először a kisebb darabokat készítjük elő. Zseb, övpánt stb. Aztán előkészítjük az alkatrészeket a varrásra. Formázó varrások készítése, szabásvonalak összevarrása. Foltzsebek felvarrása, ha van. Ezek után az összeállító műveletek következnek. Ezek általában a vállak, oldalak összevarrásával kezdődnek. Aztán befejező az alja, ujja alja felhajtása, gomblyukazás, gombfelvarrás. Az apróbb dolgok a végén. Ezek után már csak vasalni kell és hordhatjuk is! :D

(Ha valamit kifelejtettem jelezzétek!!!)
A tartalom a beleegyezésem nélkül nem terjeszthető. Üzemeltető: Blogger.

© Creative Sewing Workshop, AllRightsReserved.

Designed by ScreenWritersArena